A megye veszélyesztetettségi mutatói


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területe 5.936 km2, az ország területének 6,4%-át teszi ki, s ezzel hazánk megyéi között a 6. helyet foglalja el. A megye lakossága 572 729 fő, a megye településhálózatát 202 község és 27 város alkotja. Három országgal (Szlovákia 5,5 km, Ukrajna 115 km, Románia 93 km szakaszon) határos. Szomszéd megyéi: Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye.
Infrastrukturális szempontból a vezetékes ivóvíz, földgázfelhasználás és a távközlési rendszer az utóbbi években teljes mértékben, a szennyvízelvezetés 80 %-ban került kiépítésre.

A megye főbb veszélyeztetettségi mutatói:

Árvízi veszélyeztetettség
A megye legnagyobb folyója a Tisza (250 km). Legjelentősebb mellékfolyója a Szamos (52 km), a Túr (29 km) és a Kraszna (46 km). A “Nyíri folyások” vizét a Lónyay főcsatorna (44,5 km) gyűjti össze, ami szintén a Tisza folyóba torkollik.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország árvíz által egyik legveszélyeztetettebb területe, ebből adódóan a megye veszélyeztetettségét ez a tényező határozza meg.
Megyénk területének 38 %-a (2243,37) km2 árvízi veszélyeztetett, ahol 139 településen közel 210 ezer lakos él.
A megye területén 500-600 mm az éves átlagos csapadék, az utóbbi időkben ez emelkedő tendenciát mutat, a megyébe lépő folyók külföldi vízgyűjtőjén 1200-1300 mm évi átlagos csapadékra lehet számítani.
A Tisza tokaji szelvényéhez 35870 km2 vízgyűjtő tartozik, melynek túlnyomó része Románia (22 ezer km2) és Ukrajna (8 ezer km2) területén található, zömében a Kárpátok nyugati lejtőin, ahol az árhullámok rendkívül gyorsan kialakulnak, és nagy sebességgel érkeznek területünkre. A hegyvidéki és a határszelvényben lévő magyar mértékadó vízmércéken észlelt tetőző vízállások között igen rövid az idő. A Tiszán Técső és Tiszabecs között 16 óra (2001. 03. 06.-án 14 óra), a Túron Túrterebes és Garbolc között 16 óra, a Krasznán Alsószopor és Ágerdő között 24 óra, a Szamoson Dés és Csenger között 32 óra.

Belvízi veszélyeztetettség
Megyénkben a belvízrendszerek összterülete 5203 km2, melyből 2384 km2 mélyártér, és ez azt mutatja, hogy területünk jelentős része fokozottan veszélyeztetett belvizektől. Összesen 7717 km hosszú csatorna van kiépítve, 24 db szivattyútelep működik és 18 állandó és időszakos tározóban 40,4 millió m3 belvíz tartható vissza. A belvízvédelmi terület 3 belvízvédelmi körzetre 12 belvízvédelmi szakaszra és 106 őrjárásra tagozódik, ahol 74 önálló csatornaőr, 27 gátőr (csatornaőri feladatokkal) és 5 tározóőr tevékenykedik.
A belvizek által okozott károk megelőzése, csökkentése érdekében a megyénk területén különböző síkvidéki, mély fekvésű, belvizek befogadásra alkalmas víztározók kerültek kialakításra. Feladatuk a belvíz okozta elöntések megakadályozása, a csapadék okozta vizek összegyűjtése, tárolása valamint az aszályból adódó mezőgazdasági károk csökkentése, szükség szerint oltóvíz biztosítása.

Veszélyes anyagok vasúti és közúti szállítása
A megye főbb közútjai: M3-as autópálya, 4. sz., 36. sz., 38. sz., 41. sz. főútvonal.
A megyében lévő országos közúti hálózat hossza 2.066 km, amelyből főútvonal 166 km, másodrendű főútvonal 207 km. A megye területén húzódó M 3-as autópálya, 4. sz., 36. sz., 38. sz., 41. sz., fő közlekedési utakon és az egyéb közúti úthálózaton folyamatosan nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállító gépjárművek haladnak át, amelyek mint potenciális veszélyforrások veszélyeztetik az út menti településeket.
Főbb vasútvonala: Újfehértó – Nyíregyháza – Záhony útvonal.
A megye vasúti főútvonalának hossza 117 km, a fontosabb vonalaké 216 km. A főútvonalakon (Újfehértó – Nyíregyháza – Záhony) folyamatosan nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállító szerelvények haladnak át. A Záhonyi MÁV Üzemigazgatóság az ország legnagyobb vasúti átrakó körzete (84 km2).
Jelentősebb ipari centrumok Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda, Tiszavasvári, Záhony gazdasági övezeteiben alakultak ki.
A megyében összesen 98 veszélyes anyagot gyártó és felhasználó objektum található. Ezen üzemekben összesen 7,3 t klórt, 91,3 t ammóniát, 26491 t PB gázt, 425 t növényvédő szert tárolnak.
A meglévő veszélyes anyagok egyidőben történő szabadba kerülése 39,674 km2 (megye területének 0,8%) terület szennyezését okozhatja, amely az előzetes prognózisok alapján mintegy 22.429 főt (a megye lakosságának 5 %-a) érinthet.           
 
Rendkívüli időjárási körülmények
Téli időjárás:
Az elmúlt évek téli időszakaiban a megye területén többször is kialakult olyan helyzet, amikor egyidejűleg egy vagy két főútvonal, több mellékút, illetve egy vasútvonal vált járhatatlanná. A tapasztalatok alapján hófúvások bekövetkezésére elsősorban a 36. és a 38. sz. főútvonal, valamint Nyíregyháza - Nyírbátor, és Kisvárda térségében kell számítani.
Legutóbb 2003 februárjában alakult ki rendkívül súlyos helyzet, amikor 28 egyidejűleg járhatatlan és 4 csak egy nyomon járható út volt ezekben a térségekben. A mentésben részt vevők magas színvonalú együttműködése és a Megyei Védelmi Bizottság katasztrófavédelmi Operatív Törzsének koordináló szerepe meghatározó volt a mentés végrehajtásában. Tapasztalat, hogy a főútvonalak teljes felszabadításáig korlátozni kell a nem élő állatot szállító tehergépkocsik forgalmát, illetve a helyzet normalizálódásáig a veszélyeztetett útszakaszokon rendőri felvezetésessel, váltakozó irányú közlekedési korlátozás bevezettetése javasolt.
Rendkívüli téli időjárási viszonyok között súlyosbítja a helyzetet a Nyíregyháza környékén lévő tanyabokros településszerkezet. Az elszórt, egymástól és a főútvonalaktól távol eső településrészeket egyenként kell felszabadítani, jelentős erő-eszköz felhasználásával. Az itt élő emberek ellátásának megoldásához adott esetben helikopter és honvédségi terepjáró eszközök igénybe vételére is szükség van.