Közlemények


Sajtóközlemény
2016. március 04.
A tizenöt évvel ezelőtti, 2001-es tiszai árvízi védekezésre és újjáépítésre emlékeztek március 4-én Nyíregyházán. A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ebből az alkalomból tudományos konferenciát szervezett, amelynek a megyeháza adott otthont.

A rendezvényt dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízott főigazgatója nyitotta meg, beszédét egy Márai Sándor idézettel kezdve: “Mindennél fontosabb, hogy munkánkat, hajlamainkat és életütemünket egyeztessük a természet nagy és örök ritmusával.” Ezután emlékeztetett arra, hogy éppen a természet rettentő ereje győzedelmeskedett az emberi erő felett tizenöt évvel ezelőtt, amikor 2001. március 6–án jelentős mennyiségű csapadék hullott, a Tisza elérte az addigi legmagasabb vízállását, és a nagy vízhozam következtében a töltésekre olyan óriási nyomás nehezedett, hogy a Tisza jobb parti töltése Tarpa és Tivadar között két helyen is átszakadt. Ennek következtében mintegy 11 ezer embert kellett kitelepíteni.

A modern technika világában nagyon sok olyan eszköz szolgálja az emberiséget, amellyel biztonságossá próbálja tenni a környezetét, ám a természet erejével még nem tudja felvenni a harcot. Az árvizek kialakulását vagy az időjárás szélsőségességét az ember nem képes befolyásolni vagy megváltoztatni – szögezte le a tábornok. Ezért a legfontosabb, ha arra törekszik, hogy lehetőségei és legjobb tudása szerint felkészüljön a védekezésre. Nem tudja átalakítani a természetben végbemenő változásokat, de képes a veszélyhelyzetekre felkészülni – zárta szavait Tollár Tibor.

A főigazgató után elmondott köszöntőjében Kozma Péter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízott, Varga Béla tű. ezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója egy-egy személyes élményt osztott meg a résztvevőkkel, majd dr. Tilki Attila a térség országgyűlési képviselője mondott megemlékező beszédet.

A plenáris ülés dr. Bakondi György ny. tű. altábornagy, miniszterelnöki főtanácsadó előadásával vette kezdetét, amelyben a 2001-es tiszai árvíz központi koordinációt igénylő katasztrófavédelmi feladatairól esett bővebben szó. Úgy fogalmazott, iránymutató beavatkozás zajlott tizenöt évvel ezelőtt, Magyarország legnagyobb természeti katasztrófája idején, a védekezés és az újjáépítés akkor szerzett tapasztalatait a mai napig felhasználják a hasonló események kezelése során. Mint a miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte, a kiemelt kormányzati segítséggel párhuzamosan példátlan összefogás valósult meg a Felső-Tisza vidékén.

2001. március 6-án a hirtelen jött felmelegedés hatására a Kárpátokból nagy mennyiségű víz zúdult nyolc településre. A Tisza Tivadarnál akkor 1014 centiméteren tetőzött, 56 centiméterrel meghaladva az 1998-ban mért, és 149 centiméterrel túlszárnyalva az 1970-es értéket. A március 6-án délután fél kettőkor bekövetkezett gátszakadásig a Tisza felső szakaszán 30 kilométer hosszú nyúlgát épült, alig több mint egy nap alatt. A hatalmas vízmennyiséget azonban a védekező erők sem tudták visszatartani, hiszen több helyen átáztak a töltések. Délben a kormány rendkívüli árvízvédekezési veszélyhelyzetet rendelt el a Felső-Tisza mentén, amely összesen 280 kilométer hosszú töltést érintett. Másfél órával később átszakadt a gát Tivadarnál. Az árvíz levonulása után hétszáztizenhárom lakóházat kellett újjáépíteni, további ezernégyszáznegyvennégyet pedig helyreállítani. Az állam a beregi újjáépítésre 32,4 milliárd forintot fordított – emlékeztetett Bakondi György.

A rendezvény következő felszólalója Istenes Sándor ny. pv. dandártábornok volt, aki 2001-ben megyei katasztrófavédelmi igazgatóként vett részt a munkálatokban, ő a polgári védelmi egységek bevonásáról és a védekezés, a kitelepítés, a fertőtlenítés és a visszatelepítés megszervezéséről tájékoztatta a résztvevőket. Dr. habil. Endrődi István tű. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszékének vezetője a logisztikai támogatás rendszerét mutatta be. Előadásában a többi között a 41-es út átvágásáról, a forgalomirányítás megszervezéséről, a védekező erők, valamint a lakosság élelmiszerellátásáról beszélt, hiszen mint mondta, volt olyan település, amelyet körbevett a víz és csak helikopterről, vagy csónak segítségével lehetett a csomagokat oda bejuttatni.

A nap további részében katasztrófavédelmi, védelmi igazgatási és a vízügyi szekcióban folytatódott a tudományos tanácsülés, a megyeházán pedig a Katasztrófavédelmi Múzeum által szervezett kiállítást tekinthették meg az érdeklődők, amelyet a 2001-es Tiszai árvíz idején készült képekből és videóanyagokból állították össze. 

 

Nyíregyháza, 2016. március 4.