Szabadtéri tüzek megelőzése

2020. január 22-én hatályba lépett a módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés szabályaira vonatkozóan.

225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

I. Az irányított égetés külterületen:

1. A bejelentés tárgya

Minden külterületen végzett szabadtéri égetést 2020. január 22-től az OTSZ 226. § (2) bekezdése alapján, a katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni. 

Kivétel:

Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

2. A bejelentés 

226. § (1) Ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

(2) Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni.

(3) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.

(4) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(5) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem végezhető.

II. Belterületi szabadtéri égetés

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

  • Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
  • Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
  • Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;
  • Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;
  • Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;
  • A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;
  • Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani.

Az elmúlt időszakban, több esetben a tűzgyújtás veszélybe sodorta mások anyagi javait, ezekben az esetekben hatósági eljárás indult. Az eljárások során minden esetben vizsgálják, hogy a tulajdonos, vagy a földhasználó a tűz megelőzése és továbbterjedése érdekében az érintett földterületen betartotta-e a művelési ágazatnak megfelelő követelményeket.

Amennyiben a hatóság vizsgálata során hiányosságot, szabálysértést észlel a földterület használójával, vagy tulajdonlásával szemben szabálysértési eljárást kezdeményezhet. A vizsgálat kiterjed nemcsak a tűz keletkezésével érintett, hanem a vele szomszédos műveletlen, a tűz terjedését elősegítő területekre is. A hatóság a gondatlan tűzokozóval szemben tűzvédelmi bírság kiszabására kötelezett, melynek legkisebb mértéke a tűzoltói beavatkozás függvényében, beavatkozás nélkül százezer forint, tűzoltói beavatkozás esetében kettőszázezer forint. 

Belterületi égetést az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tiltja, azonban a jogszabályi rendelkezés értelmében az önkormányzati rendeletben megfogalmazott feltételek teljesülésével végezhető. Ugyanakkor a rendelet megszegése jegyzői-, valamint a tűzvédelmi szabálysértés pedig hatósági eljárást von maga után, ami 20 és 60 ezer forint közötti pénzbírság kiszabását teszi lehetővé.