Polgári védelmi kötelezettség

  1. Mi a polgári védelem?
  2. Mi a polgári védelmi kötelezettség?
  3. Hogyan állt össze Magyarország kockázati térképe, mire kell felkészülnie annak, aki veszélyesebbnek számító területen él?
  4. Hogyan lehet jelentkezni polgári védelmi szervezetbe?
  5. Mit kell tennem, ha önként jelentkeznék?
  6. Milyen szempontok alapján választják be az embereket polgári védelmi szervezetbe kötelezettként?
  7. Honnan lehet azt tudni, hogy mekkora az adott település polgári védelmi szervezetének a létszáma?
  8. Mi a teendője annak, aki nem a bejelentett állandó lakóhelyén él, tanul, vagy dolgozik, és polgári védelmi szolgálatra kötelezhető?
  9. Mi történik, ha például árvizes területen élő lakosként víziszonnyal, pánikbetegséggel vagy valamilyen más pszichés gonddal küszködöm? Hogyan kell igazolnom ezt?
  10. A mentességet az önkormányzat tartja nyilván, vagy igazolni kell?
  11. Milyen mentességi igazolás fogadható el?
  12. Mire számítsak, ha behívnak? Konkrétan miként zajlik majd a képzésem?
  13. Hogyan védik meg a munkahelyemet, mi történik, ha a munkaadóm kirúg, míg én polgári védelmi szolgálatot teljesítek?
  14. Legfeljebb mennyi időre hívhatnak be szolgálatra, s milyen gyakorisággal?
  15. Kiképzésem után hogyan riasztanak, ha baj van, mennyi időn belül kell a helyszínre érnem?
  16. Kerülhetek veszélybe?
  17. Tényleg megbüntetnek, ha nem reagálok a megkeresésre?
  18. Ki kezeli az adataimat?
  19. Mennyi ember lesz a rendszer tagja?
  20. Melyek a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezetek?
  21. Ki minősül a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzetének?
  22. Az alapinformációkat a honnan lehet beszerezni?

Mi a polgári védelem?

A polgári védelem olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.


Mi a polgári védelmi kötelezettség?

A polgári védelmi kötelezettség az alaptörvényből fakadó személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében, amely magában foglalja az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot.

Mi a teendő akkor, ha polgári védelmi kötelezettség teljesítésére beosztó határozatot kapok?
K: Menni kell?
V: Ha hívnak, igen.
K: De most kell menni? Most hívnak?
V: Nem. Erről külön határozatot hoz majd a polgármester. A kapott határozat 3. pontja szól erről, csak félreérthető a „múlt idő” miatt: „külön határozatban elrendelt szolgálatteljesítési kötelezettség terheli a határozat címzettjét”. Ez nem azt jelenti, hogy már elrendelték, csak hogy külön határozatban „lesz elrendelve”.
K: Akkor ez a levél most mit is jelent?
V: Azt, hogy úgymond állományba vettek. Méghozzá például egy műszaki egységbe, kulturális javak mentési feladatainak ellátására.
K: Mi? Kulturális javak? Azt hittem ez az emberek életének védelméről szól.
V: A polgári védelmi kötelezettséget a törvény úgy fogalmazza meg, hogy az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelméről szól. Ebbe a körbe sokféle feladat tartozhat, pl. a lakosság kimenekítése, de a kulturális örökség (régészeti kincsek, műemlékek) védelme is.
K: Békeidőben, katasztrófahelyzet nélkül is behívhatnak?
V: Szolgálatteljesítésre nem, de képzésre, gyakorlatra igen.
K: Most kell menni?
V: Nem, majd ha hívnak. Erről a polgármester majd külön határozatot hoz. Ugyanúgy kell értelmezni ezt a bizonyos külön határozatban elrendelt képzést, gyakorlatot, ahogy fent található. Tehát ha szükséges, külön határozatban fognak kötelezni, hogy jelenj meg, illetve vegyél részt a képzésen, gyakorlaton.
K: Mennyi ideig tarthat ez az egész?
V: A felkészítés évente maximum 40 óra elméleti és 72 óra gyakorlati képzés lehet. Maga a polgári védelmi szolgálat időtartama a helyzet súlyosságától függ. De ne aggódj, súlyos katasztrófahelyzetek csak nagyon ritkán fordulnak elő.
K: Arra az időre, amíg távol vagyok a munkahelyemről emiatt, kapok fizetést?
V: Távolléti díj jár arra az időre és munkavédelem. Akinek nincs munkája, az minimálbért kap.
 
K: Úgy rémlik, hogy az egész alól lehet mentesülni, ugye?
V: Igen, vannak mentesítő okok: ha még nem vagy 18, ha már elérted a nyugdíjkorhatárt, ha terhes vagy, ha anyaként egyedül neveled a 6 évesnél kisebb gyerekedet, ha 14 éven aluli gyerekedet egyedül neveled, ha legalább három 14 éven aluli gyereked van, ha veled lakik egy ápolásra szoruló szülőd vagy házastársad, ha munkaképességedet legalább 67 százalékban elvesztetted, vagy ha egészségi állapotod miatt alkalmatlan vagy rá.
K: Ó, akkor én mentesülnék, de nem jeleztem, hogy van kimentési okom. Már hiába?
V: Nem, a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni, ebben lehet jelezni. Tehát attól a naptól kezdve, mikor átvetted. A határozat pontosan leírja, hogy mit kell tenned. A fellebbezést a területileg illetékes önkormányzatának polgármesteri hivatalához kell benyújtani, viszont a kormányhivatal hivatalvezetőjéhez kell címezni.
K: De várj, azt elfelejtettem megkérdezni, hogy ezek szerint nőket is behívhatnak?
V: Igen.
K: Te, és van, aki ezt önként csinálja?
V: Igen, van.
K: És ők hogy kerülnek a katasztrófavédelemhez?
V: Az önként jelentkezőknek lehetőségük van a településük polgármesterénél, vagy bármelyik kormányablakban jelentkezni, egy nyilatkozat kitöltésével.
 
K: De ők mit csinálnak majd, ha tényleg baj lesz?
 
V: Az önként jelentkezők a nyilatkozatukban előre jelezhetik, hogy képzettségüknek, tapasztalatuknak megfelelően milyen feladatot akarnak ellátni egy bekövetkező veszélyhelyzet esetén.
 
Forrás: Társaság a Szabadságjogokért


Hogyan állt össze Magyarország kockázati térképe, mire kell felkészülnie annak, aki veszélyesebbnek számító területen él?

A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása nem új eljárás, már 1995-ben megtörtént Magyarország településeinek veszélyeztetettség szerinti besorolása. Az új katasztrófavédelmi szabályozás, valamint az elmúlt időszakban bekövetkezett események tapasztalatai alapján új alapokra helyeztük a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását. Hazánk valamennyi települését a lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a veszélyeztető hatások következményei alapján három katasztrófavédelmi osztályba soroltuk.

A számokkal jelölt osztályok jelentései:
 
I.:        fokozottan veszélyeztetett
II.:       közepesen veszélyeztetett
III.:     mérsékelten veszélyeztetett
 
Az osztályba sorolási eljárás során az alábbi szempontok voltak a vizsgálat alapjai:

1.      elemi csapások, természeti eredetű veszélyek;
2.      ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek;
3.      kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok;
4.      egyéb eredetű veszélyek.
 
Az I-es besorolású, fokozottan veszélyeztetett településeken csak a rendvédelmi szervek tagjainak és a polgári védelmi szervezetekbe beosztottaknak vannak feladataik, az ott élő állampolgároknak nem kell semmiféle különleges előkészületet tenniük vagy felkészülniük. Saját mikrokörnyezetében azonban minden állampolgárnak fontos feladata a tudatos és öngondoskodó magatartás. Az osztályba sorolásra épül a települések önvédelmi képességét erősítő polgári védelmi szervezetek létszámának és típusainak a meghatározása, megalakítása és azok célirányos felkészítése.


Hogyan lehet jelentkezni polgári védelmi szervezetbe?

Polgári védelemi szervezet tagjává válni kétféleképpen lehetséges.
 
  • Az első eset, amikor a település polgármestere beosztja a 18 és 62 év közötti, belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt a települési, munkahelyi, területi vagy központi polgári védelmi szervezetbe, amennyiben a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott mentességi ok nem áll fenn. Ezt nevezzük köteles polgári védelmi szolgálatnak.
  • A másik lehetőség az új katasztrófavédelmi törvényből fakad: az állampolgároknak lehetőségük van arra, hogy önként váljanak határozott vagy határozatlan időre polgári védelmi szervezet tagjává. Aki tehát úgy érzi, hogy a bajban szívesen segítené embertársait, önként is csatlakozhat, tagja lehet polgári védelmi szervezetnek. Ezt nevezzük önkéntes polgári védelmi szolgálatnak.


Mit kell tennem, ha önként jelentkeznék?

Különösen nagy szükség van tenni akaró állampolgárokra a katasztrófák elleni védekezésben is. Örömmel fogadjuk tehát bárki jelentkezését, aki polgári védelmi szervezethez akar csatlakozni. Kérünk minden önkéntesen jelentkezőt, hogy csatlakozási szándékát a lakóhelye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség vagy polgármesteri hivatal közbiztonsági referenséhez szíveskedjen eljuttatni. Az önkéntesen jelentkezők polgári védelmi szolgálatra jelentkezhetnek határozatlan vagy meghatározott időre. Nyilatkozat kitöltésével önként választhatnak, hogy a polgári védelmi szervezet melyik egységében teljesítenek szolgálatot. Aki határozatlan időre jelentkezett, írásban kezdeményezheti a szolgálat alóli felmentését, amelyet a polgármester 30 napon belül elfogad, és felmenti a polgári védelmi szervezetbe való beosztásából.


Milyen szempontok alapján választják be az embereket polgári védelmi szervezetbe kötelezettként?

Magyarországon 18 éves kortól az öregségi nyugdíjkorhatárig minden olyan állampolgár polgári védelmi szolgálatra kötelezhető, akire nem érvényes a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott mentességek valamelyike. Természetesen szó sincs arról, hogy minden 18 és 62 év közötti magyar állampolgárt beosztanának polgári védelmi szolgálatra. Mivel a katasztrófák elleni védekezés összetett feladat, a közvetlenül beavatkozó állományon kívül elengedhetetlen számos különböző foglalkozású állampolgár eredeti munkaköri feladatainak ugyanabban az időben történő zavartalan ellátásának biztosítása, rendőrtől a postáson, a lelkészen át egészen az igazságszolgáltatásban dolgozókig. Kulcskérdés a kritikus időszakban a tényleges katasztrófa közvetlen bekövetkezése előtti vagy alatti időszakban a piacgazdaságra alapuló társadalmi rend fenntartása és a nemzetgazdaság folyamatos működése. Bár elméletileg a polgári védelmi kötelezettség alatt állók több tízszer annyian vannak, mint az egy adott időpontban felkészítendő és felszerelendő személyek, az egyéni élethelyzetekből fakadóan – amit a törvényi rendelkezésben nem lehet teljes mértékben kifejteni – nem teljesít majd mindenki tényleges polgári védelmi szolgálatot.
Még akkor sem teljesen biztos, hogy egy állampolgár a kijelölése során bármikor tényleges beavatkozáson vesz részt, ha öt éven át tagja települése polgári védelmi szervezetének. A települési polgári védelmi szervezet egységeit – műszaki, infokommunikációs, logisztikai, egészségügyi, lakosságvédelmi – a település veszélyeztetettségének megfelelően alakítják ki. Ezek tagjait szaktudás, életkor (elsősorban a 22-27 éves korosztály), egészségügyi állapot és munkahely alapján jelölik ki.
Mindazokat, akik egyéni helyzetükből, munkahelyi, családi vagy társadalmi kötelezettségeik miatt nem, vagy csak aránytalanul nagy áldozatok mellett tudnák teljesíteni a polgári védelmi szolgálatot, ahogyan eddig sem, ezután sem osztják be. Amennyiben a beosztás esetén bárki úgy gondolja, hogy nem megfelelően vették figyelembe a szolgálat teljesítésével szemben felhozott érveit, akkor a polgármester elsőfokú beosztó határozata ellen fellebbezést nyújthat be a megyei, illetve fővárosi kormányhivatalhoz. A polgári védelmi szolgálat jelenleg az állampolgárok 1 százalékát érinti.


Honnan lehet azt tudni, hogy mekkora az adott település polgári védelmi szervezetének a létszáma?

Az erre vonatkozó információt az illetékes helyi katasztrófavédelmi szervtől vagy a települési/kerületi önkormányzattól lehet megkapni. A települési polgári védelmi szervezetek minimum létszámát a település katasztrófavédelmi besorolása alapján a 62/2011. BM rendelet 18. § szerint határozzák meg.
 
Az I-es és II-es katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a település lakosságszámának függvényében a polgári védelmi szervezetek létszáma:
  1. 100 000 lakos felett legalább 750 fő,
  2. 50 000–100 000 lakos esetén legalább 500 fő,
  3. 10 000–50 000 lakos esetén legalább 300 fő,
  4. 5000–10 000 lakos esetén legalább 150 fő,
  5. 1000–5000 lakos esetén legalább 50 fő,
  6. 300–1000 lakos esetén legalább 20 fő,
  7.  300 lakos alatt legalább 6 fő. 
A III-as katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a polgári védelmi szervezetek létszáma a fenti létszám fele.


Mi a teendője annak, aki nem a bejelentett állandó lakóhelyén él, tanul, vagy dolgozik, és polgári védelmi szolgálatra kötelezhető?

Az ilyen állampolgárnak érdemes jeleznie az önkormányzatnál, hogy nem a bejelentett állandó lakóhelyén él. Ebben az esetben nem javasolt őt állandó lakóhelyén lévő polgári védelmi szervezetbe beosztani, hiszen a településen folyó védekezésbe, a kialakult káresemény kezelésébe az önkormányzat nem tudja bevonni a rendszerint földrajzilag máshol tartózkodó személyt. Ha mégis beosztanának ilyen személyeket polgári védelmi szervezetbe, akkor a polgármester elsőfokú beosztó határozata ellen fellebbezéssel élhetnek a megye, illetve fővárosi kormányhivatal felé.


Mi történik, ha például árvizes területen élő lakosként víziszonnyal, pánikbetegséggel vagy valamilyen más pszichés gonddal küszködöm? Hogyan kell igazolnom ezt?

A katasztrófavédelmi törvény tartalmazza mindazon mentességi okokat, amelyek fennállása esetén mentesül valaki a polgári védelmi szolgálat alól. Természetesen, ha valaki egészségügyi állapota – legyen az fizikai, vagy mentális vonatkozású – miatt nem alkalmas a polgári védelmi szolgálatra, megfelelő orvosi igazolással mentesül annak teljesítése alól. Ha valaki példának erős szemüveget visel, és nem javasolt neki nehéz fizikai munkát végezni, az még beosztható polgári védelmi szolgálatra, de értelemszerűen olyan egységbe, ahol nem fizikai munkát kell végeznie, hanem más feladatot.


A mentességet az önkormányzat tartja nyilván, vagy igazolni kell?

Először igazolni kell, hiszen bejelentés hiányában az önkormányzatnak nem lehet tudomása valamennyi állampolgári mentességről (pl. családi állapot).


Milyen mentességi igazolás fogadható el?

Bizonyító erővel bíró közokiratok, például anyakönyvi kivonat, szakorvosi igazolás, munkáltatói igazolás, stb.


Mire számítsak, ha behívnak? Konkrétan miként zajlik majd a képzésem?

A polgári védelmi szervezetbe önként jelentkező, illetve az oda beosztott állampolgárok felkészítésen vesznek részt. A felkészítést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv végzi, elsősorban elméleti oktatás formájában. A polgári védelmi felkészítésnek négy fajtája van, ezek a következőek: alapképzés, szakkiképzés, továbbképzés és vezetői képzés.
 
A polgári védelmi alapképzés
Valamennyi, polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgárt egyszer alapképzésben kell részesíteni, amelynek az időtartama összesen 6 óra. A képzés során a résztvevők általános katasztrófavédelmi ismereteket, munka- és balesetvédelmi szabályokat, alapvető egészségügyi ismereteket, valamint jogaikat és kötelezettségeiket sajátítják el.
 
A polgári védelmi szakkiképzés
A szakkiképzés konkrét szakfeladatokra történő felkészítés. Időtartama 8 óra. A képzés tárgya attól függ, hogy az állampolgár a polgári védelmi szervezet melyik egységében teljesít majd szolgálatot. A munka- és balesetvédelmi szabályokon túl a képzés az alkalmazott munka- és védőeszközök használatáról szóló, valamint az állampolgár későbbi beosztásában ellátandó feladatokra és azok végrehajtására vonatkozó ismereteket tartalmazza.
 
A polgári védelmi továbbképzés
A polgári védelmi továbbképzés a település katasztrófavédelmi osztályba sorolásától függően a polgári védelmi szakkiképzésben részesült személyek meghatározott időközönként ismételt felkészítése, a korábbi ismeretanyagok naprakésszé tétele. Az egyes és kettes katasztrófavédelmi osztályú településen létrehozott polgári védelmi szervezet tagjait legalább háromévente, a hármas besorolású településeken legalább ötévente kell továbbképzésben részesíteni. A továbbképzés időtartama 12 óra.
 
A polgári védelmi vezetői képzés
Az állampolgárokból megalakított polgári védelmi szervezetek vezetői szintén az önkéntesen jelentkező, vagy beosztott állampolgárok közül kerülnek ki. A polgári védelmi szervezetek vezetőit 14 órás vezetői képzésben kell részesíteni. Ez olyan speciális, az egység tevékenységére jellemző irányítási és felügyeleti, vezetéselméleti ismereteket tartalmaz, ami lehetővé teszi a vezetők számára a katasztrófák elleni védekezés rendszerszemléletű megközelítését, vezetését.
 
A fentiek alapján jól látható, hogy néhány órás képzésekről van szó, és nem hosszú, hetekig tartó képzésekről.


Hogyan védik meg a munkahelyemet, mi történik, ha a munkaadóm kirúg, míg én polgári védelmi szolgálatot teljesítek?

A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgárokat alkalmazásuk esetén a munkavégzés alól fel kell menteni. Ezidő alatt munkajogi védelem alatt állnak. Az állampolgárok védekezés időszaka alatt kiesett keresetét a szolgálatot elrendelő a munkáltató útján megtéríti. Ezen felül valamennyi utazási költségüket, napi 6 óra fölötti alkalmazás esetén természetbeni ellátásukat a polgári védelmi szolgálatot elrendelő megtéríti. A polgári védelmi szolgálatra beosztott munkanélküliek a minimálbér időarányos részére jogosultak. A polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek részben vagy egészen mentesíthetőek a helyi adók megfizetése alól.


Legfeljebb mennyi időre hívhatnak be szolgálatra, s milyen gyakorisággal?

Ha a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek felkészítése megtörtént, bevonhatóak a katasztrófák elleni védekezésbe. Alkalmazásuk időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg. Magyarországon 102 ezer ember tagja jelenleg valamelyik polgári védelmi szervezetnek. Az elmúlt években kialakult katasztrófák elleni védekezés során még egyszer sem fordult elő, hogy 15 napig alkalmazták volna a beosztott személyeket. Az egyenlő terhelés érdekében váltásban osztják be és alkalmazzák őket.


Kiképzésem után hogyan riasztanak, ha baj van, mennyi időn belül kell a helyszínre érnem?

A riasztásnak több módja is van. Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy 2011 novemberében a katasztrófavédelem riasztási gyakorlatot tartott a médiaszolgáltatókon keresztül. A legfőbb közszolgálati és kereskedelmi televízió- és rádiócsatornákon keresztül egy fiktív területen kialakult katasztrófa megfékezésére ment ki riasztás, szinte óránként. Arra szólították fel a polgári védelmi szervezetek tagjait, hogy 12, mások pedig 24 órán belül érkezzenek a meghatározott gyülekezési pontra. Bár ez csak gyakorlat volt, valós veszélyhelyzet esetén is így történik a riasztás. Minden polgári védelmi szervezetnek megvannak a más-más feladatot ellátó egységei más-más riasztási idővel. A riasztás nemcsak a médiaszolgáltatók útján, hanem telefonon is történhet. A felkészítés egyébként kitér arra is, hogy az egyes egységekbe beosztott személyek melyik riasztási fokozatba tartoznak.


Kerülhetek veszélybe?

Veszélyhelyzet idején, a balesetveszélyes beavatkozási helyekre, veszélyes pontokra természetesen csak a katasztrófavédelem hivatásos tagjai, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai léphetnek be. A katasztrófavédelem, rendőrség, a NAV, a büntetés-végrehajtás és a Magyar Honvédség hivatásos tagjai azok, akik Magyarország függetlenségének, törvényes rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátják, ők azok, akiktől az állam tántoríthatatlan hűséget és bátor helytállást követel. A polgári védelmi szervezetek tagjai elsősorban a mérsékelten veszélyes területeken alkalmazhatóak. Itt jön elő, mennyire fontos a megfelelő polgári védelmi felkészítés. Hiszen csak az tud a védekezésben tevékenyen és biztonságosan részt venni, aki a polgári védelmi felkészítés során a megfelelő balesetvédelmi felkészítést megkapta.


Tényleg megbüntetnek, ha nem reagálok a megkeresésre?

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény értelmében az a személy, akit polgári védelmi kötelezettség terhel, szabálysértést követ el, amennyiben elmulasztja adatszolgáltatási vagy megjelenési kötelezettségének teljesítését. Így büntethető is. A katasztrófavédelem azonban hangsúlyozni kívánja, hogy az ország önvédelmi képességének javítása érdekében fontos a polgári védelmi szolgálat társadalmi elfogadása.
2012-ben mindössze 154 polgári védelmi szolgálatba beosztott állampolgárt alkalmaztak ténylegesen, elsősorban hóeltakarítási, illetve viharkárokat követő helyreállítási munkálatokra. Ez a létszám az állam mintegy 10 milliós népességéhez képest elenyésző. Természetesen adódhat az ország életében olyan súlyos katasztrófa, amikor több ember bevonására van szükség. Azon túl, hogy a polgári védelmi kötelezettség egy 1935 óta létező (ekkor még légoltalmi kötelezettségnek hívták) állampolgári kötelezettség, minden magyar ember jól felfogott érdeke is a haza megóvása a természeti csapásokkal szemben.


Ki kezeli az adataimat?

A bekért adatok kezelését a települési önkormányzatok és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv végzi. A polgári védelmi szervezetek létszámának feltöltését követően a bekért adatokat az önkormányzatok megsemmisítik.


Mennyi ember lesz a rendszer tagja?

Jelenleg 102 ezer ember van beosztva polgári védelmi szervezetbe, a települések új katasztrófavédelmi besorolása szerint ez a létszám néhány ezer fővel megnőhet.


Melyek a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezetek?

A központi közigazgatási szervek által felügyelt országos szervek, karitatív szervezetek: Magyar Vöröskereszt, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Baptista Szeretetszolgálat, Katolikus Karitász, Magyar Református Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet.


Ki minősül a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzetének?

Közutak fenntartásáért, közösségi közlekedés ellátásáért felelős szervek, áramszolgáltatók, csatornázási művek, vízügyi szervek, telekommunikációs szolgáltatók, stb.


Az alapinformációkat a honnan lehet beszerezni?

  • 2011. évi CXXVIII. törvény
  • 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet
  • 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet
  • Az országos polgári védelmi főfelügyelő 2/2012. számú szakmai állásfoglalása
  • A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény