Tűzgyújtás szabályai szabad területen

Az erdőgazdálkodók kötelesek a turisztikai célpontnak számító parkerdők területén állandó és biztonságos tűzrakóhelyeket kialakítani. A kijelölt tűzrakó helyet az erdőgazdálkodónak kell karbantartani, és az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről is neki kell gondoskodni. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

Az erdőben kirándulók csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet az alábbi szabályok betartása mellett:

• a tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól annak érdekében, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre;
• a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, de a még ki nem hűlt parazsat, hamu sem;
• amint feltámad a szél, a tüzet el kell oltani: gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát);
• az égetés befejezése után a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy tényleg elaludt, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.

Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó – annak hiányában az erdő tulajdonosa – írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz az égetés megkezdése előtt be kell jelenteni.

Az erdőterületen végzett égetés részletes szabályait a 4/2008 (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § tartalmazza. Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakóhely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

Amikor a tűzesetek bekövetkezésének valószínűsége nagy, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság (NÉBIH EI)) TŰZGYÚJTÁSI TILALMAT (fokozott tűzveszély időszakot) állapíthat meg és hirdethet ki. Ilyenkor tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.

A tilalom kiterjed a felsorolt területeken található tűzrakóhelyekre, a vasút és közút menti fásításokra, beleértve a parlag- és gazégetést is. A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó tűzgyújtási tilalom az erdők és fásítások környezetére értendő, de a tűz keletkezésének és terjedésének fokozott veszélye miatt ebben az időszakban sehol nem javasolt az égetés, tűzgyújtás.

A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) megállapítása, kihirdetése, és visszavonása a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától függ. A tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a NÉBIH EI tájékoztatja az érintett szervezeteket, közte az országos közszolgálati média képviselőket is, a tűzgyújtási tilalomról szóló aktuális térképet az érintett hatóságok hivatalos honlapjukon közzéteszik. A BM OKF honlapján a térkép itt érhető el.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a NÉBIH EI hivatalos honlapja www.erdotuz.hu weboldal, valamint az onnan is elérhető szakmai honlapok tájékoztatnak. A tűzgyújtási tilalom a közzétételtől a visszavonásig él! Az említett honlapokon az éppen aktuális állapot látható.

Avar és kerti hulladék égetése

A hatályos jogi szabályozás értelmében tilos a kerti hulladék égetése. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, ebben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit is. Arról, hogy mikor lehet a kertben égetni, a helyi önkormányzatnál kell érdeklődni. Amennyiben az önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, akkor tilos az avar és kerti hulladék égetése.

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban: OTSZ) 226. § (2) szakasza értelmében az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.

Az OTSZ 227. § (1) szakasza értelmében Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

Kerti grillsütő használata, szalonnasütés, bográcsozás

A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott a tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) idején sem. Az ilyen – nyílt lángú – berendezések, eszközök használata, tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési szabályok betartása mellett történhet. Ezek röviden a következők:

• nem szabad felügyelet nélkül hagyni a tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut;
• gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz – víz, homok – készenlétben tartásáról;
• a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy valóban kialudt.

Erdő kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon azonban tilos a tűzgyújtás a tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) időszakában.

Vonatkozó jogszabályok:

• 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
• 54/2014 BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
• 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről
• 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
• önkormányzati rendeletek