A szabadtéri tűzgyújtás feltételei az új OTSZ szerint

2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés engedélyezésének szabályaira vonatkozóan.

225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen:

1. Az engedélyezés tárgya

Minden olyan külterületen végzett szabadtéri égetést, melyet a 2015. március 5-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (2) bekezdése értelmében az első fokú tűzvédelmi hatóságnak be kellett jelenteni, 2015. március 5. napját követően a katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell.

Kivétel:

Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

Az új szabályozás értelmében megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladékégetés) és ellenőrzött tűz kivételével.

2. Az eljárás menete

Az irányított égetést engedélyeztetni kell a letölthető formanyomtatványon. Egy kérelmen egy darab 10 hektár vagy ennél kisebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3.000,- Ft illetéket kérelmenként meg kell fizetni.

Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes – az eljárásrendben meghatározott kivételes esetben a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes – katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le.

A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető.

 

II. Belterületi szabadtéri égetés

 

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

 

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

  • Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
  • Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
  • Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;
  • Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;
  • Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;
  • A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;
  • Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani.

Az elmúlt időszakban, több esetben a tűzgyújtás veszélybe sodorta mások anyagi javait, ezekben az esetekben hatósági eljárás indult. Az eljárások során minden esetben vizsgálják, hogy a tulajdonos, vagy a földhasználó a tűz megelőzése és továbbterjedése érdekében az érintett földterületen betartotta-e a művelési ágazatnak megfelelő követelményeket.

Amennyiben a hatóság vizsgálata során hiányosságot, szabálysértést észlel a földterület használójával, vagy tulajdonlásával szemben szabálysértési eljárást kezdeményezhet. A vizsgálat kiterjed nemcsak a tűz keletkezésével érintett, hanem a vele szomszédos műveletlen, a tűz terjedését elősegítő területekre is. A hatóság a gondatlan tűzokozóval szemben tűzvédelmi bírság kiszabására kötelezett, melynek legkisebb mértéke a tűzoltói beavatkozás függvényében, beavatkozás nélkül százezer forint, tűzoltói beavatkozás esetében kettőszázezer forint. Külterület esetén a tűzvédelmi hatóság engedélyével irányított égetés végezhető. A hatósági engedély beszerzése érdekében a tervezett időpont előtt legalább tíz nappal az illetékes tűzvédelmi hatóságnál kell a kérelmet benyújtani, amelyet öt munkanapon belül elbírálnak és engedélyeznek a feltételek megléte esetén.

Belterületi égetést az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tiltja, azonban a jogszabályi rendelkezés értelmében az önkormányzati rendeletben megfogalmazott feltételek teljesülésével végezhető. Ugyanakkor a rendelet megszegése jegyzői-, valamint a tűzvédelmi szabálysértés pedig hatósági eljárást von maga után, ami 20 és 60 ezer forint közötti pénzbírság kiszabását teszi lehetővé.