Nemzeti minősítési rendszer

A katasztrófavédelmi törvény megalkotását követően, 2012-ben a katasztrófavédelem szervezetének céljává vált, hogy olyan, önkéntes alapon szerveződő mentőszervezetek jöjjenek létre, amelyek egységes követelményrendszer alapján, megfelelő szakmai képességekkel rendelkezve tudnak együttműködni szervezetünkkel. Ezért kialakítottuk és bevezettük a Nemzeti Minősítési Rendszert, amely egységes és magas szintű szakmai követelményeket támaszt a védekezési, mentési feladatokban részt vállaló önkéntesekkel szemben. Így a kárhelyszíneken csak a katasztrófavédelem szervezetével együttműködő és képzett önkéntes mentőszervezetek tevékenykedhetnek.

A követelményrendszer hét szakterület és három modulárisan működtethető szakterület vonatkozásában határozza meg az alapvető szakmai követelményeket: 

1. függelék: Keresőkutyás tevékenység;
2. függelék: Búvár tevékenység;
3. függelék: Kötéltechnikai mentés;
4. függelék: Városi kutató és mentő (USAR), műszaki mentő képességek; közepes (38 fő) és könnyű kategória (12 fő); a műszaki mentő képességek szakterület külön modult is képezhet;
5. függelék: Árvízi és vízi mentési képességek; a vízi mentési képesség szakterület külön modult is képezhet; 
6. függelék: Vezetés-irányítás, logisztika;
7. függelék: Alapvető vízkár-elhárítási tevékenység;
8. függelék: Alapvető viharkár-elhárítási tevékenység (modul).

Magyarországon már több mint ezerháromszáz mentőszervezet szerezte meg minősítését a nemzeti minősítési rendszer keretein belül. Míg a hazánkban tevékenykedő nagyobb mentőszervezetek jellemzően több speciális szakterületre is minősítést szereznek, addig a kisebb mentőcsoportok Magyarország leginkább veszélyeztető katasztrófatípusa, az árvíz elleni védekezésre.

A minősítésre jelentkezésről és a minősítési követelményekről a kapcsolódó dokumentumokból kaphat további tájékoztatást.